SzĂ©p vagy gĂ©p-kedvesem, ĂÂĄtölel a lĂÂĄbam.
ElnyĂÂșjtott Ă©lvezet, rĂ©g csak rĂÂĄd vĂÂĄrtam.
CsillogĂÂł szĂÂĄllodĂÂĄk, szĂ©pen vetett ĂÂĄgyak,
A szĂ©l sĂÂŒvĂÂt mellettĂÂŒnk, rĂÂĄnk hiĂÂĄba vĂÂĄrnak.
Ragyog a nap, forrĂÂł tĂÂŒze kĂÂĄbĂÂt,
Nem Ă©rdekel, hogy jobb, aki nem fĂÂĄzik.
Ne fogjon körbe semmi, ami megvéd,
Testemet a vad szél hadd tépje szét!
SzĂ©lvihar - ami tĂÂĄmad utĂÂĄnunk,
SzĂ©lvihar - mi motorra vĂÂĄgyunk.
SzĂ©lvihar - mĂÂĄr nem kell bocsĂÂĄnat,
SzĂ©lvihar - engem Ă©s tĂ©ged csak holnapra vĂÂĄrtak.
NehĂ©z a csizmĂÂĄm, könnyen fĂ©lrelĂ©pek,
A kezed vedd el, mert mĂ©g rĂÂĄd lĂ©pek!
BenzinszagĂÂș felhĂ”t hoz felĂ©m a szĂ©l,
Felforr a vérem, indulnék, mehetnék.
A mi csapatunk megy, a motorunk lĂÂĄngol,
Aki velĂÂŒnk tart, ma ezer fokon tĂÂĄncol.
Ha minden nap fĂ©lni kell, mondd, minek is Ă©lĂÂŒnk?
Te sĂÂĄpadt ördög, mi senkitĂ”l sem fĂ©lĂÂŒnk.