Csillagévek titkos útjain
találkozóra hívlak el
Kétezer-huszonnégy májusán
a Földröl így indultam el

Koordinátám gamma pontjait
memóriámba rögzítem
Bármikor kiértékelhetö
a pillanatnyi helyzetem

Túl, túl a határokon
hol az idö véget ér
Valaki vár, tudom vár
valaki vár, reám vár
Valaki vár, tudom vár
valaki vár, reám vár
valaki vár

A láthatatlan álmok fókuszán
a térbe görbült fényen át
Új dimenziókba rendezem
lelkem algoritmusát

A szenvedélytöl mentes optikát
a végtelenre állítom
Eltünö parányi pont csupán
a visszaváró csillagom

Túl, túl a határokon
hol az idö véget ér
Valaki vár, tudom vár
valaki vár, reám vár
Valaki vár, tudom vár
valaki vár, reám vár
valaki vár